A rendező szemével I.
Soós Péter 1962-ben született Budapesten. 1987-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerez az ELTE nappali tagozatán. 1992-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola Film- és TV-rendező szakán végez, diplomafilmje Az aranyműves boltja, amely Karol Wojtyla azonos című színdarabjából készült a Magyar Televízióban. A főiskola elvégzése óta ír játékfilm-forgatókönyveket, emellett színházi rendezőként is dolgozik. Rendezései elsősorban a Pécsi Nemzeti Színházban láthatók, de például Shakespeare Titus Andronicus című darabjából készült rendezését a Budapesti Kamaraszínház mutatta be. 2007 óta a Tűzvonalban című sorozat társrendezője Pajer Róberttel.
Hábermann Jenő, Soós Péter és Pajer Róbert
– Hogyan került a tűzvonalba?

SP A sorozat producerével, Hábermann Jenővel jó tíz éve barátok vagyunk. Valamikor 2007 elején egyszer csak csörgött a telefonom, hívott, hogy lenne egy munka, érdekel-e. Aztán együtt néztünk például forgatási helyszíneket. A legelején még nem volt teljesen tisztázott, milyen lesz a főszereplő karaktere; felmerült, hogy esetleg egy ügyvéd szerepét játssza vagy valamelyik más rendvédelmi szerv munkatársáét. Végül a rendőrség a sorozat mögé állt, így lett rendőr a főhős. A célegyenesben csatlakozott Pajer Robi, és innentől már hárman együtt készítettük elő a forgatást. Megvolt az alapötlet, készülhetett a story line, a karakterológia és a forgatókönyv.

Ki válogatta a szereplőket?

SP Szerencsére a Jenő megbízott bennünk, így szabad kezet adott a szereplőválogatáshoz. Ennek meg is lett az eredménye, mert nem munkatársakkal, hanem barátokkal tudtuk végigcsinálni a teljes forgatást. Stohl Andráshoz is főiskolás barátság fűz, ami nagymértékben segítette a munkát.
Stohl András, Soós Péter és Kéri Kitty

 – Megkönnyíti vagy megnehezíti a forgatást, hogy ketten rendezik a sorozatot?

SP Teljesen általános és elfogadott, hogy egy sorozatnak több rendezője van, nem is igazán lehetne másképp. Erre főleg a vágás miatt van szükség, hiszen az utómunkálatokra is kell idő, meg az embernek azért kikapcsolódásra is szüksége van. Évadonként húsz epizódot forgattunk le, nagyon rövid idő alatt és feszített tempóban. Rotációs rendszerben, illetve a forgatási helyszínekre racionalizálva váltottuk egymást, tehát egyértelműen megkönnyíti a forgatást.

 

– Mit gondol, a nézők látják a különbséget a rendezésekben?

SP Szerintem laikus szemmel nem lehet különbséget tenni, de szakmai szemmel azért igen. Még mielőtt elkezdődött a forgatás, leültünk és megállapodtunk az általános elvekben, keretekben. Például a világítás az egyik döntő tényező: a szűk anyagi és időkeretet kellett a legjobban kihasználni. A forgatások során a világítás a leginkább idő- és költségigényes, mi pedig rettenetes tempóban dolgoztunk, ezért a világítási stílusnak ehhez kellett igazodnia. Hogy érthetőbb legyen: egy szappanoperánál például teljesen irreális fényeket használnak, kétfajta világítást, nappalit és éjszakait. Ennek az eredménye a teljes mesterkéltség. Mi igyekszünk reális fényviszonyokat teremteni, mintha egy dokumentumfilmet forgatnánk. Ettől sokkal élethűebb minden jelenet.

 

Soós Péter és Stohl András

– Vettek át ötleteket nemzetközi sorozatokból?

SP Nagyon sok külföldi filmet és tévésorozatot megnéztem, mert aktuális képet kellett kapnom a nemzetközi krimi- és sorozattrendekről. Gyakran hasonlítják a Tűzvonalbant a 24 című sorozathoz, elsősorban az osztott képmező miatt, de ezt nem ők találták fel, már a ’70-es években is alkalmazták a technikát. Ugyanakkor hízelgő is az összehasonlítás, ha figyelembe vesszük, hogy a 24 egyetlen részét forgatják nagyjából akkora összegből, amiből mi egy egész évadot…

– Hogyan lehet a feszültséget ennyi részen keresztül fenntartani?

SP Nem szabad önmagunkat ismételni, nem szabad semmit túl hosszú lére ereszteni. Állandóan meglepetésekkel kell szolgálni a nézőknek, ezért van az, hogy mindenkinek más, mint akinek hisszük, majd miután lelepleződött, még újabb személyiségek jöhetnek elő. Persze nem lehet mindig maximális az izgalom, kellenek a lassítások is, hogy aztán újra felépülhessen a feszültség. Az egyes epizódok előkészítik a következőt, ha pedig egy történet befejeződött, át kell vezetni a sorozatot az új sztoriba. Mint most, a harmadik évadban, ahol először plutóniumcsempészeket kapnak el, az évad második felében pedig egy szervkereskedő hálózatot számolnak fel, és itt is biztosítani kellett az átmenetet. Magyarországon ilyen dramaturgiát még nem alkalmaztak, a Tűzvonalban az első.

 

Soós Péter és Stohl András

– A forgatás alatt is formálódik a történet?

SP Miután a forgatókönyv elkészült, már nem változik. Szerencsére a forgatókönyvíró, Fonyódi Tibor kellően magabiztos ahhoz, hogy ne bánja, ha valaki változtatást javasol, sőt szívesen bevonja a színészeket is. Ez a plusz kreativitás nagyon jót tesz a sorozatnak, hiszen egy idő után a színész többet tud a saját karakteréről, mint bárki más. A felvételek idején legfeljebb a dialógusok módosulhatnak.

– Mitől különleges a Tűzvonalban?


SP Nagyon kevés pénzből egy remek sorozatot raktunk össze, amit senki nem a pénzért csinált. A sok hülyeség helyett, ami a napi tévés rutint jelenti, végre valami értékes, jó dolgot hozhattunk létre. Ha kellett, 24 órát dolgoztunk, mindenki mindent beleadott, de a forgatás időben befejeződött. Ugyanakkor valamennyien barátok vagyunk, mi tényleg barátok közt forgattunk, végig is röhögtük az elmúlt két évet… A televíziók főleg licenceket vesznek, mintha a magyar agy nem lenne elég kreatív. Hát tessék, most megmutattuk.

 

 

Bogdán Richárd
2009.01.23.
www.tuzvonalban.com

Klikkelj ide az előfizetéshez
tovább »
Bejelentkezés
e-mail cím:
jelszó:
Keresés
keresendő szó (min. 3 karakter):
Értékelje a sorozatot 3. évad eredmény
Értékelje a sorozatot 1. évad eredmény
Értékelje a sorozatot 2. évad eredmény